Te ennél a szemétből?

• Stee
• 2017. június 26. hétfő

Azaz: mi az a Freegan? Ludmann-Vank Liza vendégposztja következik, fogadjátok sok szeretettel!

Freegan, „kukabúvár” mozgalom, tudatos és felelős fellépés az élelmiszer pazarlás ellen

Egy elég extrém téma következik.

Amerikai oldalakon találtam rá a FREEGAN mozgalomra, aminek az a lényege, hogy a fogyasztásellenes csoport az élelmiszer pazarlás ellen úgy lép fel, hogy a szükségleteiknek megfelelően az áruházak kukáiban található élelmiszereket elcsenik és azt fogyasztják. A youtube csatornákon rengeteg akcióvadász videót találhatsz, például:

A videókat elnézve, rettenetesen sok édességet és nasit visznek haza a fiatalok, a videókon, és bizony eléggé egészségtelenül étkeznek.

Minket is érdekel, na, nem az élelmiszer kikukázása, ne ijedj meg, hanem az élelmiszer pazarlás csökkentése.

Spórolásról, „sárga címkés” akciós élelmiszerek vadászatáról olvashattál már a blogon. Mi már sportszerűen űzzük és egyre profibbá válunk (kezdem kitapasztalni, hogy melyik nap, melyik napszakban várható nagyobb mértékű leárazás, melyik üzletben).

Hihetetlen élmény, mikor a családom által kedvelt élelmiszerek töredékáron jutnak az asztalunkra.

Számomra ez azonban nem csak a spórolásról szól, hanem az élelmiszer megbecsüléséről. Nagyon szegény körülmények között nevelkedtem, a férjem szintén, így mindketten értékeljük, ha olyasmit is meg tudunk venni, ami régen elérhetetlen volt.

A nagyáruházak lejárat közeli értékesítése az utóbbi pár évben lett jellemző.

Magyarországon az áruházaknak érdekükben áll, hogy ne dobjanak ki élelmiszert, mivel a lejárt élelmiszer elszállítása és megsemmisítése (hatástalanítása) az üzlet költsége, és nagyon szigorú szabályok vonatkoznak rá ( ha bővebben érdekel, itt megtalálod: /1997. (VIII. 14.) FM-IKIM-NM együttes rendelet az élelmiszerek megsemmisítésének feltételeiről és módjáról).

Hazánkban évente 1,8 millió tonna élelmiszert dobunk ki,

…ami rengeteg és elfogadhatatlan és mindinkább figyelmet kap. Igyekeznek a közeli lejáratú termékeket leárazni és eladni, ebből szoktunk mi is vásárolni, ezen kívül az Élelmiszerbank Magyarországon öt lánccal működik együtt (Penny Market, Coop, Tesco, Metro, Auchan). Forrás: https://444.hu/2015/05/30/elelmiszerbank-pazarlas-etel

Tavaly az Élelmiszerbank 1500 tonna élelmiszert tudott begyűjteni és szétosztani.

Ha figyelembe vesszük a magyarországi gyermekszegénységi adatokat, biztos vagyok benne, hogy ez a törekvés egy jó célt szolgál. Vannak civil kezdeményezések, pl. a nagybani zöldségpiac, a még ehető, de már nem eladható zöldségeiből, gyümölcseiből önkéntesek főznek és juttatják rászorulóknak. 

Egy szintén civil kezdeményezésre, több pékség, a maradék termékeit elosztja a nagycsaládos hálózaton keresztül. Így a megsemmisítés nem terheli őket és jól lakhatnak a nehéz sorsú családok.

Mi minimálisra csökkentettük az ételkidobást,

…gyakorlatilag már szinte nincs is. Sokévnyi tapasztalattal a hátam mögött már elég jól megtanultam a szükséges mennyiségeket, illetve a tartósítási lehetőségeket (erről a blogon is olvashatsz: konzerválás, maradékfelhasználás, fagyasztási tippek)

Mire akarok kilukadni?

Nagyon fontos, hogy tudatos vásárlóként és felelős háziasszonyként törekedjünk az élelmiszer pazarlás megszüntetésére, hiszen az élelmiszer előállítása hihetetlen energiaigényes feladat (és a környezetterhelés sem elhanyagolható).

Ez azt is jelenti, hogy

• Nem pakolom tele a hűtőt olyan termékekkel, amik le vannak árazva, de nem fogjuk elfogyasztani, így végül a kukában landolna
• Igyekszem minden élelmiszert felhasználni vagy tartósítani, újraértelmezni, vagy esetleg elajándékozni családon belül
• Ismerősök által felkínált lehetőségekkel élek („még van a cseresznyefánkon, de mi már nem esszük, gyere és szedjetek magatoknak…”, “tele a fa almával, de nem télálló, gyertek szedni…”. Amióta tudják, hogy szívesen elfogadok ilyen lehetőségeket, valahogy egyre több az alkalom – mindenki jól jár, nekik jó érzés, hogy nem a fán rohadt el, én meg befőzöm és megesszük)
• Maradék kenyér megszárítása és ledarálása morzsának (de igyekszem, hogy ne legyen maradék)
• Magas-ágyásokban, mivel kicsi a kert, gyors növekedésű növényeket nevelek, amiből annyit szedek, ami épp elfogy egy evésre (rukkola, saláta, mángold, fűszernövények. ezeket szárítjuk télire és hamarosan érik a paradicsom is) így nem kell pl. egy egész fej salátát megvennem, ha csak fél fogy el nálunk (ugye sokan tárolgatjuk a hűtőben a maradékot még pár napig és aztán kidobjuk, mert elfonnyadt)
• Ha az étel 1 fej vöröshagymát igényel, nem veszek meg egy kilónyit, hogy aztán a kamra mélyén oszlásnak induljon
• Tudatos tervezés nagyon fontos (erről is olvashatsz a blogon)

Az élelmiszer fontos dolog, bánjunk vele tisztelettel.

A környezetünket és a pénztárcánkat is óvjuk, jó példát mutatunk a gyermekeinknek. Előzzük meg tudatos tervezéssel a pazarlást!

Ha esetleg van még ötleted, hogyan tudnánk az élelmiszer pazarlást csökkenteni, írd meg kommentben. Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg másokkal.

Ludmann-Vank Liza

 

Köszönjük Lizának ezt a bejegyzést, és reméljük, hogy sokan tudtatok belőle meríteni!

 

Lizától már olvashattátok a bodzaszörp készítését és ők csinálták a csirketraktort is. Nézzétek meg, érdemes!

 

Ha van kedved tovább olvasni, a bejegyzés alatt hasonló cikkeket találsz, nézd meg őket, hátha valami még felkelti az érdeklődésedet.

Ha szeretnél praktikus háztartási tippeket, akkor lájkold a facebook oldalunkat, minden héten hasznos tanácsokat osztunk meg Veled!