Hétvégén vendégség volt nálunk, Németországba költözött barátaink itt voltak péntektől vasárnapig. Ilyenkor leküzdöm a spórolós énemet és inkább több kaját csinálok, nehogy valaki éhen maradjon és rossz szájízzel távozzon. Ez viszont nem azt jelenti, hogy ész nélkül vásárolok, sütök, főzök! Nem hagyok semmit megromlani, nincs kidobott étel. Ennek egyik módja a pontos tervezés, a másik a már sokat emlegetett maradékmentés.
A Férj állítása szerint nagyon finom lett és laktató. Mégsem egy párizsis szendvics, a benne lévő húsok miatt betudható egy lájtosabb főétkezésnek.
Én is örültem, mert nem költött pénzt olyan ételre, ami amúgy sem is az ő szájíze szerint készül, és a maradékok is pont elfogytak, kikerült a sok-sok kis doboz a hűtőből. Amikor ennyire frappánsan sikerül megoldani valamit, akkor mindig az Univerzum Királynőjének érzem magam. 😀